A szünetszínház műfaja hiánypótló élmény és oktatási segédeszköz lehet a fiatalok és a
pedagógusok számára, mivel a fiatalok számára fogyasztható formában közvetít olyan tartalmat, amely elvetheti az önálló érdeklődés és tájékozódni vágyás magját a diákokban. Az előadás kettő, önmagában is előadható és értelmezhető 15 perces időtartamú ’felvonásból’ áll majd össze, egy egységes értelmezési keretbe foglalva mind a két részt. A két mű keretrendszerét az előadás szituációja képzi meg: egy iskola egy talált terében interaktív játékot folytatunk a közönséggel, azaz a diákokkal. Első sorban nem az adott művek tartalmának interpretálását szeretném megvalósítani az előadással, hanem egy olyan benyomást kialakítani a diákokban az adott témában, ami humoros és tömör formában hűen tükrözi vissza az eredeti mű hangulatát és értékeit.
